Miss Colours Hungary 2013 – elődöntő

Az előzményeket egy régebbi bejegyzésben leírtam, jöjjenek most hát az „utózmányok”.
Szombat reggel megtudtam, hogy beválogattak a legjobb 16-ba. Vasárnap 10.20-ra voltam hivatalos kötetlen beszélgetésre a zsűrihez, a Larus étterem és rendezvényközpontba.
Bár az ébresztőt 8-ra állítottam, már hajnali 4-kor kipattant a szemem, képtelen voltam vissza aludni. Nem éreztem magam idegesnek, de bosszantott, hogy nem alszom. Végül 7 körül elbóbiskoltam… Fél 8-kor megszólalt a mobilom: Varga-Tarr Sándor, a rendezvény projektigazgatója hívott, hogy nem jeleztem vissza, hogy megyek-e… ééééééén??? Postafordultával! Mondtam mindenképp ott leszek a megbeszélt időre… na ki késett? Persze, hogy én!

Miután Emmáztam kicsit, szépen előkészültem, felöltöztem, megkávéztam, beszenvedtem a kontaktlencsét, már csak a smink volt hátra, a sminkes szütyőm viszont nem volt sehol, Sándorom valahova nagyon eltette mikor kiürítette a kis szekrényt. A fél család a piros, műbőr tolltartó méretű tasit kereste, de nem volt sehol. Eredetileg 9-kor akartam indulni, mondván másfél óra alatt csak kiérünk Zsebivel, hát ezt buktuk. Átszaladtam a szomszéd lánytól kölcsön kérni valami cuccot, pillaspirált, bármit, mert óne natur azért mégse mehetek (bár megnéztem volna a zsűri arcát…)! Szerencsére Móni minden félét kölcsön adott, a merész vasárnap hajnali 8.55-ös becsengetésem ellenére! :) Gyors make up és rohanás!

A 7-es buszról leszállva az orrunk előtt ment el az alacsony 212-es, az egyetlen busz, ami elvisz a Larushoz. Majd 40 percet vártunk a következőre, és akkora hóeséses szélvihar volt, hogy Zsebi időnként szinte sárkányt eregetett, ahogy fogta a kerekesszékem… (ezzel beismertem, hogy addigra már igencsak sárkányos hangulatba voltam, de közbe nevettem is, mert Sándorom kölcsönkért kabátjában – kapucnis – úgy néztem ki mint egy michlen babával ötvözött jedi lovag, aki két kézzel kapaszkodik a csuklyájába, hogy bevédje a frizuráját és a sminkjét…)
A kiírt időpontban nem jött alacsony, így hívtam egy taxit és úgy voltam vele, amelyik előbb jön, azzal megyünk… a busz nyert! Felhívtam Varga-Tarr Sándort, hogy csúszni fogunk (milyen szerencse, hogy reggel hívott, így meg volt a száma), aki biztosított, hogy semmi baj, a lényeg, hogy épségben megérkezzünk.

Megérkeztünk, majd rövid felfrissülés után máris mentem a zsűri elé, ahol először nekem kedvesen kezembe nyomták a mikrofont, hogy 'beszéljél ebbe, hogy a sajtó is hallja'.. Zsűri előtted, sajtósok mögötted, kamerás,fotós jobbra balra = kocsonya effektus, szívdobogás, pirosító nem kellett... Záporozó kérdések, szájszárazság, narancslé, Civil rádió interjú, ásványvíz, szép lányok, érdeklődő zsűri, ismerős és ismeretlen arcok... De végig mosolyogtam, élveztem! 24h belül kiderül bent leszek-e a best8-ban! :-)

Sikerült mosolyt csalnom az arcokra :)

Ez volt a rövid verzió, a hosszabban azonban meg kell említsem, hogy minden nagyon profin zajlott és mindenki kiemelkedően kedves volt: a szervezőkön keresztül a zsűrin át egészen az étterem személyzetéig. Az interjún a kezdeti mikrofon láz után feloldódtam és már a hangom sem remegett, amit Kazány Tibor meg is említett, egyébként az ő és a tavalyi királynő, Kata, meleg, barátságos mosolya sokat segített a lazulásban. Orosz Barbi pedig fantasztikusan nőies, kiemelkedően érdeklődő és pozitív értelemben kíváncsi. Kérdésükre elmondtam, hogy számomra ebben a versenyben kiemelkedően fontos az akadálymentesítés ügye és külön misszióm kerekes székesként a nőiesség felvállalása és hogy másokat is erre buzdítok. A zsűri férfi tagja is roppant barátságosan viselkedtek, és igazán mindenkiből megpróbálták a legjobbat kihozni a rövid beszélgetések alatt. 

A csücsökben szemlélődve meghallgattam a többi versenyzőt is...

Én az egészet kb. úgy fogtam fel, mint egy állásinterjút (hiszen mégis csak követeket keresnek), ugyanakkor tagadhatatlanul meg volt a buli feeling is. Érdekelt az egész verseny belső világa, ezért miután lehiggadtam a kezdeti adrenalin sokkból, interjúztam Viktorral a Civil rádióból (akiről nem mellesleg kiderült, hogy egy mesterünk volt a rádiós tanfolyamon), mindenkivel külön beszélgettem egy kicsit. Nagyon érdekes tapasztalat volt. A lányok közt akadt, akit személyesen ismertem, akadt, akit közösségi oldalról, volt akinek új élmény és volt, aki már tavaly is a legjobb 8 közt vetélkedett, sőt most a barátnőjét promótálta az idei versenybe… A sérültségi fokozatok elég vegyesnek bizonyultak, ám minden jelentkező aktív kerekes székkel közlekedett, vidékről és a fővárosból egyaránt érkeztek a megmérettetésre. Igazán kíváncsi vagyok ki lesz, az a szerencsés 8, aki tovább jut a döntőbe, remélem a próbákról, mint bennfentes én is „tudósíthatok” majd… ;)

Új infó (11.20) : Miss Colours Hungary 2013 – bekerültem a best 8-ba :) 

A legjobb fényképes összefoglaló a válogatóról a rollinginbudapest.com-on!


A videóért köszönet a Közéleti Gazdaság Krónikának! :)