2012. szeptember 25., kedd

Karfiol-fight



Hétvégére kicsit torokfájós lettem, így a két pihenőnapot megnevezése szerint használtam ki. Sokat voltam Emma Flórával és a családommal, kellett már egy ilyen hétvége is. Vasárnap reggel az etetés (és egy kiadós Mima szeretgetés után :) nem tudtam már visszaaludni, így felkucorodtam a kanapé sarkába és benyomtam a tévét. Hétköznap a hajnali fél 6-os szoptatáskor általában a TVpaprikát szoktam nézni és próbálok némileg észhez térni, de most valamiért megengedtem magamnak egy középkategóriás szappanoperát, aminek a hét közben vetített részeit egybe leadják hétvégén. Kipárnáztam magam, bebújtam a takaró alá. Közben mobilon megnéztem a facét és a leveleimet, kedvesem a számítógépen molyolt… mire odajött egy puszira már egy könyv is volt a kezemben…
- Neked ezt jelenti a pihenés? – kérdezte – Három dolgot csinálsz egyszerre!?
- Sőt, még Te is „beleférsz”! – mondtam vigyorogva.
De hát ilyenek vagyunk mi nők nem igaz?
Zsu, a barátnőm, pont egy ehhez hasonló idézetet tett ki a falamra:

A könyv, amit olvasok egyébként elég érdekes, Karen Berg: Isten is visel rúzst. Na nem kell megijedni, nem leszek kabbalista, de nyitott vagyok a különböző elméletekre.
Egy találó leírás a nőkről és vágyaikról:

„ Mindannyian szeretnénk mélyebben megismerni magunkat, teljesebb életet élni, tisztában lenni azzal, kik vagyunk és miért élünk a földön. Mindannyian boldogok akarunk lenni (…)
Sikerekre vágyunk, de néha megkívánjuk a csokoládét is; szeretünk bulizni, és szeretünk néha csendben tűnődni; vágyunk a szexre, vágyunk a társaságra, a biztonságra, a gyermekre, szeretnénk elolvasni egy új regényt,  szeretnénk egy igazán tökéletes ajakrúzst, vágyunk egy jó férjre, aki megért bennünket, világbékét akarunk, tanulni akarunk, azt akarjuk, hogy békén hagyjanak,szeretnénk táncolni,kívánjuk a jéghideg szódát, jólesne,ha valaki egy tucat piros rózsával lepne meg bennünket6, szeretnénk úszni az óceánban, hegyet mászni, bebújni a paplan alá, sóvárgunk a gyémánt fülbevalók és a Jimmy Choo-cipők után, szeretünk adni, szeretünk szeretni. Akarunk, akarunk és akarunk.”
Kicsit hosszú,de én se fogalmaztam volna jobban (a gyémánt fülbevalók és a Jimmy Choo-cipők kivételével hasonlóan érzek).

Aztán beköszöntött egy újabb Garfieldos hétfő… Kicsit döcögősen indult,de kellemes meglepetéssel folytatódott, egyik legkedvesebb kolléganőm az avon rendelése mellett két babarucival lepett meg! A „greedy bear” (torkos mackó) feliratú body-ba azonnal beleestem! És Emma Flóra pont tegnap lett 7hónapos, micsoda véletlen egybeesés :)


Tegnap este főzésre adtam a fejem. A karfiol egy gonosz zöldség... De 10 perces kőkemény küzdelem után miszlikre szedtem...  Ne tessék nevetni! Először volt dolgom egy egész fej karfiollal! Kicsit fapados sajtos-sült karfiol lett, ugyanis a besamelmártást kifelejtettem belőle... :) Végül azért mindenkinek bejött, sajt nélkül még Mima is behamizta a maga adagját.

Ha tehetitek, hagyjátok ki az életetekből a zöldalma ízű Trombi löttyöt, én tegnap este borzasztó rosszul lettem tőle. Hidegrázós rohanós álomból felriadás lett belőle… Hozzáteszem, rá van írva: gyerekekre káros hatással lehet. Úgy néz ki e tekintetben az vagyok. :)
Még ma reggel is hányigerem van. Hajnalban a kedvenc westis taxisom jött értem, így a vihar ellenére kértem várja meg míg a ház alatti boltból veszek két kiflit. Ragaszkodott hozzá, hogy ő menjen be, végül nem hagyta kifizetni, azt mondta:
- Ugye nem két kiflin fogunk összeveszni? :) – jólesett a figyelmessége.

Legyen szép napotok, egy klippel búcsúzom, mert még ha csak virtuálisan is: egy szívből jövő ölelés mindig jól jön! :)

1 megjegyzés:

  1. Nagyon szépek az írásaid, főleg a klip a végén:) Egyébként a karfiollal én is megszenvedtem anno, mire szétszedtem:))

    VálaszTörlés