Általában a mindennapokról szoktam írni, de ma egy kicsit
másképp lesz. Más kép… :)
Ezt a fotót kedves írónőm, Vass Virág facebookos rajongói
oldalának borítóképeként láttam meg és azonnal beleszerettem. Még tavasszal
tette fel, de nekem csak most jött meg a bátorságom, ahhoz, hogy „lenyúljam”.
Kitettem az irodai számítógépemen háttérnek. Bármikor ránézek, teljesen feltölt,
amúgy is zöld korszakom van.
Ha megpillantom a képet sok minden eszembe jut, a vizuális gyönyörködtetésen túl szerintem hihetetlen mélysége van. Egy kicsit olyan, mint maga az élet.
Képzeljük el egy napunkat! (Kivételesen, most a családosok is egyénileg képzeljék el, ebben segíteni fog az, hogy a fotón nincs élő szereplő.)
Ha megpillantom a képet sok minden eszembe jut, a vizuális gyönyörködtetésen túl szerintem hihetetlen mélysége van. Egy kicsit olyan, mint maga az élet.
Képzeljük el egy napunkat! (Kivételesen, most a családosok is egyénileg képzeljék el, ebben segíteni fog az, hogy a fotón nincs élő szereplő.)
Reggel felkelünk a pihe-puha, még kellemesen meleg ágyunkból
(1.fázis) elindítjuk a napot. Megreggelizünk, felöltözünk, megigazítjuk a
hajunkat stb. Ezután elindulunk a dolgunkra, legyen az a hétköznapi értelemben
vett munka, háztartás, gyereknevelés, tanulás stb. – ezek mind egyenrangú
feladatok, egy átlagos napunk részei (2.fázis). Egy tartalmas és kimerítő nap
után újra hazaérkezünk, megpihenünk a nappaliban vagy csevegünk a barátainkkal,
vagy bármi, amit szeretnénk csinálni (3.fázis). Sok városi embernek hétköznap nincs
ideje kimenni a zöldbe, de számos otthon ablakán bekukucskál valami zöld: egy
fa, a parkoló autók közt a járdaszigetről, egy bokor a ház előtt, vagy egy
virágocska késő őszi hajtásai a balkonládából (4.fázis). Néha, néha
odapillantunk erre a kis zöldre és elkezdünk vágyni rá: a nyugalomra, a békére,
az igazi kikapcsolódásra, egy kis énidőre. Sokaknak ez a hétvége, tágabb
értelemben lehet ez a jövő, a remény szimbóluma is.
Egy másik értelmezésben ez a fotó nyugalmat és harmóniát áraszt. A tapéta barázdált virágmintája, a bútorok, a színek és a formák, valamiféle romantikus és finom eleganciát sugallnak. Bár a kép alapján egyértelműen női otthonra gondolnánk, azt hiszem nem olyan hivalkodóan nőies, hogy egy férfi zavarba jönne attól, ha itt kéne élnie… :) Bennem a harmónián túl egy fajta kíváncsiságot, tudásvágyat is ébreszt a kép könyvtárszoba része. Törökülésben belesüppedve ülnék azon a pihe-puhának látszó szőnyegen és végig lapoznám, szagolnám egyesével az összes könyvet! Esetleg, hagynám, hogy szelíden mellém telepedjen a macskám (ami jelenleg nincs, igaz, ilyen otthonom sem, bár ez a fantáziálásban nem jelenthet akadályt! ;)
Apropó akadály. Észrevettétek, hogy a kép akadálymentes? :D
Egy másik értelmezésben ez a fotó nyugalmat és harmóniát áraszt. A tapéta barázdált virágmintája, a bútorok, a színek és a formák, valamiféle romantikus és finom eleganciát sugallnak. Bár a kép alapján egyértelműen női otthonra gondolnánk, azt hiszem nem olyan hivalkodóan nőies, hogy egy férfi zavarba jönne attól, ha itt kéne élnie… :) Bennem a harmónián túl egy fajta kíváncsiságot, tudásvágyat is ébreszt a kép könyvtárszoba része. Törökülésben belesüppedve ülnék azon a pihe-puhának látszó szőnyegen és végig lapoznám, szagolnám egyesével az összes könyvet! Esetleg, hagynám, hogy szelíden mellém telepedjen a macskám (ami jelenleg nincs, igaz, ilyen otthonom sem, bár ez a fantáziálásban nem jelenthet akadályt! ;)
Apropó akadály. Észrevettétek, hogy a kép akadálymentes? :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése