In memoriam…

„Hogyan segítünk?
Te hívsz bennünket, te döntöd el, hogy mit szeretnél mondani, kérdezni, megosztani velünk. Mi arra vállalkozunk, hogy együtt gondolkodunk veled - ha úgy érzed, hogy nehéz egyedül dönteni valamiben. Ítélkezés nélkül meghallgatunk - ha egy problémádat, örömödet vagy titkodat meg szeretnéd osztani valakivel.”

Ez az üzenet olvasható Recski Ági néni közösségi oldalán. Ilyen volt Ő. Nem ítélkezett, de mindig segített, a szíve nyitott volt mások felé. Hálás vagyok, hogy ismerhettem Őt és, hogy megtanított ezekre, terelgetett a helyes útra szelíden, a maga módján. A gimnáziumban osztályfőnököm és angoltanárom, a későbbiekben kedves barátom, őrangyalom volt. Ági néni hihetetlen hozzáértéssel és türelemmel tanított minket az ADDETUR-ban, s szerepelt azon 10 emberből álló listámon, akiket a napokban megkerestem. Elkéstem. 
Gyors lefolyású, ám annál súlyosabb betegség, a rák vette el tőlünk 2012. október 22-én. A temetése a családja kérésére zártkörű lesz, ezért én mély fájdalommal így veszek búcsút tőle. Isten nyugosztalja!

Recski Ágnes (1942. május 17. - 2012. október 22.)

"Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte." - Teréz anya