Hétvége - a kávé napja és a sörsétány

A hétvége nagyon jó volt, csak kellett volna egy plusz nap, hogy kipihenjem... :)  Sűrű volt, esemény és érzelem dús. Annyi minden kavarog bennem. Ez ugyan nem egy fotóblog, de a mostani bejegyzés egy fényképes beszámoló lesz, akinek nem tetszik, most ne nézzen ide... ;)
A negatív dolgokon átlépek, és csak a pozitívat osztom meg!

Drága édesapám a hétvégén befejezte az új konyhabútor beszerelését (mert hogy a főbérlőnk kicseréltette a szerintem még a lakóteleppel egyidős garnitúrát). Hófehér bútor, sötétkék, márványos pultlappal. Szerintem gyönyörű, már csak a falat kéne átmeszelni és a csempét kéne kicserélni, de én már ennek is örülök. A két testvérem (pedig szegény Gabi még is volt fázva...) sokat segített Apunak, ezúton is köszönet érte fiúk! 

No már most mi nem hiányozhat egy "új" konyhából? A kaja! :)

Pénteken megjött Sándorom fizetése, elmentünk hát nagy bevásárolni... meg kell mondjam csak hó elején vagyunk ilyen "vagányak", de mivel otthon pempikézünk Emmának, minden földi jót begyűjtöttem... a zöldségek és gyümölcsök látványa a kosárban, nagyon feldobta a napomat! Gyönyörűek ezek a színek nem?

Vásárlás közben megláttam egy kis növénykét a virágok közt, aminek a nevéről rögtön Hruskó Erika barátnőm jutott eszembe... :)

Szombat délután ellátogattunk az Eiffel téren a NU bor- és bisztronómiába ( 1062, Bp. Teréz krt. 53-55.), a Kávé Napjára, ahol egy 400Ft-os belépőért 15 féle (nevüket se tudtam megjegyezni, szégyen és gyalázat :) kávékülönlegességet kóstolhatunk.

Nekem legjobban a Cascara, vagyis szárított kávégyümölcs főzete - ami leginkább egy teára hasonlít, azonban igen magas a koffein tartalma - ízlett.

Mima is nagyon élvezte a bulit, bár kávét nem kapott, mindent megfogdosott volna és kíváncsian szemlélte maga körül az eseményeket...

...és szokásához híven "pasizott"... 1-80 éves korig mindenkit megnézett magának! :)

Baranyai Ferenc, legkedvesebb könyvtárosunk Lívia férje, igazi kávészakértő. Élvezettel hallgattuk az előadását és nagyon sokat tanultunk tőle, köszönjük! :)

Emma Flóra legtöbbször ilyen...

...de azért néha nála is előfordul, hogy "kaki kerül a palacsintába"... szerencsére csak rövid időre! :)

A rendezvényen egyébként 5000Ft-ért volt borkóstoló is. Ezt csak távolról szemléltük...

Amire borzasztóan be  voltam indulva az a macaron! Két-három éve hallottam róla először és már nagyon szerettem volna megkóstolni. Főleg a pisztácia zöld és a bíborszín izgatott nagyon. Fogalmam se volt mennyibe kerül: a rendezvényen egy darab (kb. 4cm átmérőjű) 600Ft volt... hát fájó szívvel le kellett róla mondanom... Mi alapból négyen mentünk, 4x600 pedig... sok! Mondjuk 1x is...
Elhatároztam otthon egyszer kipróbálom, de a mostani vaterázott tűzhelyünkben egy piskótát se lehet sütni...Nem baj, ha kicsit összeszedjük magunkat, decemberben részletre veszünk egy kerámialapos, légkeveréses tűzhelyet (régóta minden vágyam) és akkor sütök macaront, meg mindenféle finomságot! :)

A délután vége felé kiültünk az Eiffel-térre kicsit és élveztük a jó időt.

Másnap a barátainkkal beszéltünk meg találkozót a hétvégén megrendezett Corvin sörsétányon. A program és az idő jó volt, a fiúk pedig megannyi sörkülönlegesség között válogathattak - no nem is kellett őket félteni!
Végre Sándorom is megadhatta a módját és két és félóra alatt elszívhatta az évfordulónkra kapott "duble churchill" szivarját. Bár ő szívta,de mi is. Hogy Jenő barátom szavaival éljek (kicsit cenzúrázva:) : tevetrágya szaga volt...

A vásárban kézműves ételeket és tárgyakat is lehetett kapni. Volt egy stand, ahol zokni babákat lehetett kapni, mindenféle színben, bababarát és mosható. Elhatároztam, hogy veszünk egyet Mimának, odavittük hát és hagytuk, hogy ő válasszon, még is csak az övé lesz. Megjegyzem egyik aranyosabb volt,mint a másik, ne is tudtam volna dönteni. Mima a babakocsiban ült, a néni pedig odatartotta a manóbabákkal (volt vagy 20) teli kosarat. Emma megfogdosott néhányat majd kettőre szűkítve a kört, felcsillant a szeme és elmarkolt egy rózsaszín csíkos rucis manót. Ragyogott arca, és azonnal magához szorongatta, mintha tudta volna: ő az enyém! A jelenet annyira édes volt, hogy 1. eszünkbe se jutott lefotózni Mima első választását, pedig nagy kép lett volna, 2. az eladónak annyira tetszett a kicsi reakciója, hogy még az árból is engedett. :)

Egy rapid peluscsere után, bekukkantottam a Corvin plázában a Müllerbe. Itató poharat néztem Mimának, közben bukkantam erre...
az Angels' Spirit óta "meg lettem fertőzve" és rááll a szemem az angyalkás cuccokra! Szerintem aranyos. :)

A nap végén kimerülten és álmoskásan gurultunk haza, Emma pedig a TeAmo nyuszi fülét szorongatva szundizott el békésen a babakocsiban.